A Kormány 2008 március végén elfogadta a gyorsítási csomag első elemét: az egyes szakmagyakorlási jogosultságok módosításáról szóló szabályozási csomagot
 (4 kormányrendelet), amely a megfelelő szakember-biztosítás érdekében a tervezők, a szakértők, a felelős műszaki vezetők és az építési műszaki ellenőrök szakmagyakorlási jogosultsági feltételeit egyszerűsítette.

Ezt követteaz Országgyűlés által júniusban elfogadott törvénymódosítási csomag
(a nemzetgazdaságilag kiemelt építési beruházások megvalósításának elősegítése érdekében egyes törvények módosításáról szóló 2008. évi XLIX. törvény), amely8 törvény módosítását tartalmazta, így:

·         az épített környezet alakításáról és védelméről szóló:

-  a településrendezési eljárások elfogadási rendjének megfelelő garanciák melletti egyszerűsítése és gyorsítása,

-   az elektronikus ügyintézés lehetővé tétele,

-  az építési telek fogalmának változásával a telekalakítás, telekbiztosítás könnyítése,

-  eljárási szabályok egyszerűsítése,

-  építésügyi igazgatási szakértő igénybevételének bevezetése,

-  a kisajátítási eljárás és az útlejegyzés szabályainak összehangolása.

 

·         a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló:

-  kiterjeszti a törvény hatályát beruházásokkal összefüggő más engedélyezési eljárásokra,

-  előzetes helyszíni szemle kérésének lehetőségét vezeti be, ha az ügyfél ezt kéri, a hatóság köteles azt megtartani, kötőereje van a felvett jegyzőkönyvnek,

-  bevezetésre került az összevont építésügyi hatósági eljárás,

-  bevezetésre került az építésügyi igazgatási szakértő igénybevételének lehetősége,

-  szakhatósági eljárások ügyintézési határideje is korlátok közé lett szorítva,

-  ügyintézési határidő túllépése esetén az eljáró hatóság az eljárási díj felének visszatérítésére kötelezhető,

-  a fellebbezés elbírálására is előírja a soronkívüliséget,

-  bírósági felülvizsgálatra speciális szabályokat állapít meg.

 

·         az illetékekről szóló:

-  az építésügyi hatósági feladatellátás magasabb színvonalon, hatékonyabban történő intézéséhez szükséges feltételek állami támogatási forrás pontosítása,

-  az egyes építményfajták és az egyes eljárásfajták esetében fizetendő illeték mértékének egyértelmű meghatározása.

 

·         a tervező- és szakértő mérnökök, valamint építészek szakmai kamaráiról szóló:

-  a szabad szolgáltatásnyújtás és az építési engedélyezési eljárások megkönnyítése,

-  az egyes tervezői szakterületek megfelelő tervezői kapacitásának biztosítása érdekében, a kamarai tagság nélkül végezhető mérnöki és építészeti tevékenységek körét határozza meg, így például az építésügyi igazgatási szakértő fogalmát.

 

·         a hulladékgazdálkodásról szóló:

-  tekintettel a közösségi jogharmonizációra az építési-bontási hulladék kezelésére vonatkozó szabályozást kormányrendelet rögzíti.

·         az egyes közlekedési tárgyú törvények módosításáról szóló

·         a helyi önkormányzatok társulásairól és együttműködéséről szóló:

-  Lehetővé teszi az önkormányzati társulások év közbeni felmondását, ha a felmondás a társulási megállapodás alapján ellátott államigazgatási hatósági hatáskör ellátásához szükséges, jogszabályban előírt feltétel teljesülésének megszűnése folytán bekövetkező hatáskör-megszűnés miatt válik szükségessé.

-  A törvénycsomag célja, hogy a nemzetgazdaságilag kiemelt beruházások szakszerű lebonyolítása mellett a nemzetgazdaságilag fontos beruházások gyors lebonyolítását is elősegítse. E rendelkezés garantálja, hogy az építésügyi hatáskört azon települések jegyzői gyakorolják, amely településeken biztosítottak a feladatellátás jogszabályban meghatározott személyi és tárgyi feltételei, ami a szakszerű és gyors hatósági ügyintézés alapvető feltétele.

 

·         a kereskedelemről szóló:

-  4. §-ának hatályon kívül helyezésére azért kerül sor, mert a rendelkezésnek joghatása nincsen, ily módon csak az eljárás indokolatlan elhúzódását eredményezi. Rendelkezései pedig alkotmányos alapjogokon nyugvó településrendezési döntést érintenek, vizsgálnak felül.

A Kormány megtárgyalta és elfogadta – szeptember 1-jei hatályba lépéssel a nemzetgazdaságilag kiemelt építési beruházások megvalósításának elősegítése érdekében egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 207/2008. (VII. 27.) Korm. rendeletet, amely 5 kormányrendelet módosítását érinti, így:

 

·         a tervpályázati eljárások szabályairól szólót:

-  A tervezet szerint tervtanács köteles tervek köréből kikerülnek a tervpályázaton elbírált tervek, ezért a kiemelt ügyek esetében indokolt a bíráló bizottság elnökének kinevezését a tervtanács elnökével azonos módos szabályozni.

-  A rendelkezés szerint a bíráló bizottság munkáját a kiemelt ügyek esetében nyilvánosan kell lefolytatni.

-  Megteremti a kapcsolatot a tervpályázati eljárás és a tervtanács köteles tervek között azzal, hogy a nyertes tervpályázatokat kiveszi a tervtanácsi kötelezettség hatálya alól. Az engedélyezési eljárásnak ebben az esetben nem feltétele a tervtanács eljárása, ami gyorsabbá teszi a folyamatot.

·         a településrendezési és az építészeti műszaki tervtanácsról szólót:

-  A közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény előírása szerint a tervpályázati eljárás tervezési feladatok előkészítésére, illetőleg a pályamű alapján a tervező kiválasztására szolgáló versenyeztetési forma.

-  Az eredményes pályamű kiválasztása szakmai bíráló bizottság feladata, melynek értékelési szempontjai egybeesnek e rendeletben szabályozott, a tervtanács által lefolytatandó vizsgálat szempontjaival, ezért a beruházások előkészítésének gyorsítását szolgálja, ha egy eljárás keretében tisztázhatók a teljesítendő követelmények.

-  A jogszabályban meghatározott feltételek fennállása esetén a módosítás kiveszi a tervtanácson való bemutatás kötelezettsége alól a meglévő településrendezési eszközök módosítására irányuló településrendezési eszközöket. Ilyen esetben a településrendezési véleményezési eljárás 30 nappal lerövidül.

·         az építésügyi és építésfelügyeleti hatóságok kijelöléséről és működési feltételeiről szólót:

-  A rendelkezés garantálja azt, hogy az építésügyi hatáskört azon települések jegyzői gyakorolhassák, amely településeken biztosítottak a feladatellátás jogszabályban meghatározott személyi és tárgy feltételei.

·         az építőipari kivitelezési tevékenységről, az építési naplóról és a kivitelezési dokumentáció tartalmáról szólót:

-  A feketemunka kifehérítése, a lánctartozás megfékezése terén megtett kormányzati lépések és kitűzött további célok – összhangban a kivitelezői szakma régi elvárásaival – megkövetelik, hogy az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló szabályozás keretében a legfontosabb alapfogalmakat tisztázzuk, és a szerződéskötési szabadságra is tekintettel, a minimális követelményeket a vállalkozási díj tekintetében megállapítsuk.

-  A reális árképzést befolyásoló szabályok a szerződések részletes dokumentálása, a pontos költségvetés elkészítésének fontosságát erősítő előírás a többletmunka, pótmunka és az árazatlan költségvetési kiírás, az építőipari rezsióradíj fogalmának meghatározása.

·         az építési beruházások közbeszerzéssel kapcsolatos szabályozást meghatározót:

-  A módosítást követően a Kbt. hatálya alá tartozó építési beruházások csakis a tervezés és a kivitelezés egymástól elkülönült versenyeztetésével valósítható meg.

-  A tervpályázati eljárás ennek megfelelően csak az engedélyezési és kivitelezési dokumentáció vagy csak külön az engedélyezési dokumentáció készítésére, az építőipari kivitelezésre irányuló közbeszerzési eljárás pedig a kivitelezésre és a kivitelezési dokumentáció elkészítésére vagy csak a kivitelezésre megvalósítására irányulhat.

-  A kivitelezés, tervezéstől elkülönült versenyeztetésének indoka az, hogy az ajánlattevők csakis a meglévő engedélyezési dokumentáció birtokában, azonos műszaki tartalomra adhassanak összemérhető ajánlatokat.

A Kormány megtárgyalta és elfogadta az építésügyi, építésfelügyeleti hatósági döntés-előkészítők, valamint döntéshozók építésügyi vizsgájáról és szakmai továbbképzéséről szóló 161/2008. (VI. 19.) Korm. rendeletet:

-  Az építésügyi és az építésfelügyeleti hatósági feladatot ellátó ügyintézőknek jelentős szerepe van az épített környezet alakításában. Szakmai hozzáértésük szinten tartása, illetve emelése nagymértékben hozzájárulhat az építményekkel szemben támasztott követelmények hatékonyabb érvényesítéséhez.

-  A szakmai továbbképzések célja, hogy az ügyintézők megismerjék az új jogszabályokat, valamint tisztában legyenek azok alkalmazásának jogi követelményeivel. Az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági feladatot ellátó köztisztviselők szakmai továbbképzésében kiemelt szerepet játszik az építésügyi vizsga. A hatósági ügyintézés színvonalának emelkedése várható a vizsga és továbbképzési követelmények teljesítésétől.

A Kormány megtárgyalta és elfogadta az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet módosításáról szóló 182/2008. (VII. 14.) Korm. rendeletet: 

A következő változásokat, kiegészítéseket és új rendelkezéseket tartalmazza:

-  az építmények létesítési előírásait az illeszkedés és az akadálymentesség követelményeire vonatkozóan,

-  az akadálymentes építés követelményeinek kiterjesztése nemcsak a kerekesszékkel közlekedő fogyatékos személyek számára,

-  a felvonó létesítését szigorúbb, használat szerinti szintkülönbséghez kötve, figyelemmel az akadálymentességi követelményekre,

-  a homlokzati égéstermék kivezetők létesítési előírásainak szigorítását, az egészségügyi kockázatok miatt az Egészségügyi Minisztérium és az Állampolgári Jogok Országgyűlési Biztosának kezdeményezésére, a meglévő építmények szűk körére teszi lehetővé,

-  a lakásépítés követelményeinek meghatározását a jogalkalmazók és más ágazatok jogszabályainak egységesítése érdekében,

-  fogalmak egységes jogalkalmazás érdekében történő pontosítását, valamint néhány új fogalom meghatározását (pl. akadálymentesítés, erkély, kézműipari építmény, közkert, közpark, magánkert, loggia, részleges akadálymentesítés, szabályozási vonal, tervezési program).

Hatályba lépett az építésügyi hatósági eljárásokról, valamint a telekalakítási és az építészeti-műszaki dokumentációk tartalmáról szóló 37/2007. (XII. 13.) ÖTM rendelet módosítása (17/2008. (VIII. 30.) NFGM rendelet)

A módosítás főbb elemei:

-  az összevont építésügyi hatósági engedélyezési eljárás részletszabályainak meghatározása,

-  az építtető által megbízott építésügyi igazgatási szakértő közreműködése,

-  az elektronikus ügyintézés lehetőségének a megteremtése az építésügyi hatósági döntés közlésénél,

-  a rendeltetés megváltoztatására irányuló engedélyezési és elvi telekalakítási eljárás megszűntetése,

-  csökken az építésügyi hatósági engedélyhez vagy bejelentéshez kötött építési munkák köre, ezáltal a tulajdonnal való rendelkezés szabadságának a keretei kiszélesednek,

-  egyszerűsödik a bejelentés tudomásul vételéhez benyújtásra kerülő építészeti-műszaki dokumentáció tartalma.